Jézus… emlékszel rá?

JÉZUS... emlékszel rá?

Természetesen szarkasztikus vagyok – de csak egy kicsit. Mert milyen gyakran halljuk püspökeinket, papjainkat és laikus társainkat beszélni Jézus? Valójában milyen gyakran halljuk a nevét? Milyen gyakran jut eszünkbe az Ő eljövetelének célja, és így az egész Egyház küldetése, és ebből kifolyólag kötelező személyes válasz?

Sajnálom, de legalább itt, a nyugati világban – nem túl gyakran.  

Az Úr angyala szerint Krisztus küldetése és így a miénk is az Ő nevébe ágyazódott:

Fiat fog szülni, és nevezd Jézusnak, mert megmenti népét bűneiktől. (Máté 1:21)

Jézus nem azért jött, hogy létrehozzon egy olyan szervezetet, amely díszes liturgiákon, nagy katedrálisokon és rendezett rituálékon keresztül emlékezik meg róla; felületes fesztiválokon, finomságokon és a status quo bólogatásain keresztül. Nem, Jézus „összeállította” az „egyházat” (a görög „ἐκκλησία” vagy eklézsia „gyülekezést” jelent), hogy a megváltás eszközévé váljon a az evangélium hirdetése és adminisztrációja szentségek. A keresztség a Krisztus oldaláról előtörő víz valós alkalmazása; az Eucharisztia és a Hitvallás Krisztus Vérének valós alkalmazása, amely megtisztít minket a bűntől. A kereszténység, és így a katolicizmus is az emberek megmentéséről szól a bűntől, amely lerombolja a békét és az egységet, és elválaszt minket Istentől. Az, hogy dicsőséges katedrálisokat akarunk emelni, aranyruhákat szőni és márványpadlót akarunk lerakni, Isten iránti szeretetünk jele és a Misztérium tükre, igen; de nem nélkülözhetetlenek és nem is szükségesek küldetésünkhöz. 

A szentmisét nekünk adták állandósítsa keresztáldozatának üdvözítő erejét és jelenlétét a világ megváltásáért – ne azért, hogy jól érezzük magunkat, amiért minden héten kirándulunk egy órát, és bedobunk néhány dollárt a gyűjtőtányérba. Eljövünk a szentmisére, vagy kellene, hogy meghalljuk, amint Krisztus ismét igent mond nekünk (a szeretetnek a kereszten való megismétlése által), hogy mi viszont igent mondhassunk neki. Igen mire? Az örök élet ingyenes ajándékához keresztül hit benne. És így „igen” az ajándék „örömhírének” terjesztésére a világban. 

Igen, az Egyház ma felismerhetetlen, részben a bûnök és botrányok miatt, amelyek megragadják a híreket. De talán leginkább azért, mert már nem prédikálja Jézus Krisztust!

Nincs igazi evangelizáció, ha nem hirdetik a Názáreti Jézus, az Isten Fia nevét, tanítását, életét, ígéreteit, királyságát és misztériumát. — VI. PÁL POPE, Evangelii nuntiandi, n. 22; vatikán.va 

Még Ferenc pápa is, akinek pápasága számos vitába keveredett, egyértelműen kijelentette:

… Az első kiáltványnak újra és újra fel kell szólalnia: „Jézus Krisztus szeret téged; életét azért adta, hogy megmentsen; és most minden nap melletted él, hogy megvilágosítson, megerősítsen és felszabadítson. " -FERENC PÁPA, Evangelii Gaudium, N. 164

De elvesztettük a narratívát. Megtörtük a szerelmi történetet! Tudjuk egyáltalán, hogy miért létezik az egyház?

[Az egyház] azért létezik, hogy evangelizáljon… — VI. PÁL POPE, Evangelii nuntiandi, N. 14

Sok katolikus nem is tudja, mit jelent az „evangelizáció” szó. És a püspökök, akik ezt teszik, gyakran félnek megengedni az evangelizációra elhívottaknak, hogy felhasználják ajándékaikat. Így Isten Igéje rejtve marad, elfojtva, ha nem egy véka kosár alá van eltemetve. Krisztus fénye már nem látható tisztán… és ez pusztító hatással van az egész világra. 

Napjainkban, amikor a világ hatalmas területein a hit veszélye, hogy kihal, mint egy láng, amelynek már nincs üzemanyaga, a legfontosabb prioritás az, hogy Istent jelen legyen ebben a világban, és megmutassa a férfiaknak és a nőknek az utat Istenhez. Nem akármilyen isten, hanem az az Isten, aki a Sínain beszélt; annak az Istennek, akinek arcát egy olyan szeretetben ismerjük fel, amely „a végsőkig” nyomja (Vö Jn 13: 1) - a megfeszített és feltámadott Jézus Krisztusban. Történelmünk ezen pillanatában az igazi probléma az, hogy Isten eltűnik az emberi láthatáron, és az Istentől érkező fény elhalványulásával az emberiség elveszíti jelentőségét, egyre nyilvánvalóbb pusztító hatásokkal. - XVI. PÉNZBENETIK Szentsége, XVI. Benedek pápa levele a világ összes püspökéhez, 12. március 2009 .; vatikán.va

Sok katolikus ma dühös az egyre terjedő doktrinális zűrzavar miatt; dühös a visszaélések botrányai és leplezései miatt; dühösek, amiért a pápa, úgy érzik, nem végzi a dolgát. Oké, ezek a dolgok mind fontosak, igen. De idegesek vagyunk, hogy Jézus Krisztust nem prédikálják? Zavar minket, hogy a lelkek nem hallják az evangéliumot? Zavar minket, hogy mások nem bennünk és rajtunk keresztül találkoznak Jézussal? Egyszóval: ideges, hogy Jézust nem szeretik… vagy amiatt, hogy az a biztonság, amivel egy szépen dobozolt és rendezett katolicizmusban volt, most úgy rázódik, mint a füge a fáról?

Nagy remegés itt van és jön. Mert elfelejtettük küldetésünk lényegét: Jézus Krisztust megszerettetni és megismertetni, és így az egész teremtést a Szentháromság szívébe vonni. Küldetésünk, hogy másokat valódi és személyes kapcsolatba hozzunk Jézus Krisztussal, az Úrral és Megváltóval – olyan kapcsolatba, amely gyógyít, megszabadít és új teremtéssé alakít át bennünket. Ezt jelenti az „új evangelizáció”. 

Mint jól tudod, nem pusztán egy tan továbbadásáról van szó, hanem személyes és mély találkozásról a Megváltóval.   —II. PAUL II. POPE, Üzembe helyező családok, újkatekumenikus módon. 1991.

Néha még a katolikusok is elveszítették, vagy soha nem volt esélyük személyesen megtapasztalni Krisztust: nem Krisztust pusztán „paradigmának” vagy „értéknek”, hanem élő Úrnak, „az utat, az igazságot és az életet”.. - II. János Pál pápa, L'Osservatore Romano (a Vatikáni Újság angol kiadása), 24. március 1993., 3. o.

A megtérés azt jelenti, hogy személyes döntés útján elfogadjuk Krisztus megmentő szuverenitását és tanítványává válunk.  -UTCA. II. János Pál, Enciklikus levél: Megváltó küldetése (1990) 46

Benedek pápa pedig hozzáteszi:

...csak akkor lehetünk tanúi, ha első kézből ismerjük Krisztust, és nem csak másokon keresztül – saját életünkből, Krisztussal való személyes találkozásunkból. - XVI. BENEDICT PÁPA, Vatikán, 20. január 2010. Zenit

Ennek érdekében a Fatimában megígért „Mária Szeplőtelen Szívének diadala” ahogy beszélünk, nem Szűz Máriáról szól, önmagában. A Triumph Mária szerepéről szól abban, hogy Jézust ismét a világ középpontjává tette, és megszületett az Övé egész misztikus test (lásd Jel 12:1-2). Az Elizabeth Kindelmannnak szóló jóváhagyott kinyilatkoztatásokban maga Jézus magyarázza el, hogy a Jelenések könyvében szereplő „Nő”, a mi Édesanyánk hogyan fog segíteni a megújult világ megteremtésében.

Az Úr Jézus igazán mély beszélgetést folytatott velem. Kért, hogy sürgősen vigyem tovább az üzeneteket a püspökhöz. (27. március 1963. volt, és ezt megtettem.) Hosszan beszélt velem a kegyelem idejéről és a szeretet szelleméről, amely az első pünkösdhöz hasonlítható, és erejét elárasztotta a földön. Ez lesz a nagy csoda, amely az egész emberiség figyelmét felhívja. Minden, ami a a kegyelem hatása a Boldogságos Szűz szeretetlángja. A földet sötétség borította az emberiség lelkébe vetett hit hiánya miatt, és ezért nagy megrázkódtatást fog tapasztalni. Ezt követően az emberek hinni fognak. Ez a lökés a hit erejével új világot fog teremteni. A Boldogságos Szűz Szeretetlángja által a hit gyökeret ver a lelkekben, és megújul a föld színe, mert „semmi hasonló nem történt azóta, hogy az Ige testté vált. ” A föld megújulása, bár szenvedések árasztják el, a Boldogságos Szűz közbenjárásának erejével valósulnak meg. -Mária Szeplőtelen Szívének szeretet lángja: A lelki napló (Kindle Edition, Loc. 2898-2899); Erdö Péter bíboros bíboros, prímás és érsek jóváhagyta 2009-ben. Megjegyzés: Ferenc pápa apostoli áldását adta a Mária Szeplőtelen Szíve Mozgalom Szeretetlángjára 19. június 2013-én

De itt van a lényeg: Erzsébet naplóiban máshol a Szűzanya kifejti, hogy a szeretet lángja ég a szívében „Maga Jézus Krisztus.”^[1]A szerelem lángja, p. 38, Elizabeth Kindelmann naplójából; 1962; nyomási engedély Charles Chaput érsek Minden Jézusról szól. Ezt elfelejtettük. De a mennyország arra fog emlékeztetni minket, hogy semmi ilyesmi nem lesz „Mióta az Ige testté lett.” 

Tehát valóban, Jézus a fő esemény. Nem arról van szó, hogy a világ letérdel a katolikus egyház előtt és megcsókolja a pápa gyűrűjét, miközben mi helyreállítjuk a csipkét és a latint. Inkább, 

…hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyben, földön és föld alatt, és minden nyelv megvallja, hogy Jézus Krisztus az Úr, az Atyaisten dicsőségére. (Fil 2:10-11)

Amikor eljön az a nap – és eljön –, az emberiség természetesen újra mindaz felé fordul, amit Jézus adott nekik keresztül a katolikus egyház: az evangélium, a szentségek és az a szeretet, amely nélkül minden halott és hideg. Akkor és csakis akkor lesz az Egyház igazi otthona a világnak: ha ő maga a Fiú alázatába, világosságába és szeretetébe öltözik. 

"És hallják a hangomat, és lesz egy hajtogatás és egy pásztor." Isten hamarosan teljesíti próféciáját, mely szerint ezt a jövő vigasztaló jövőképét jelenlegi valósággá változtatja… Isten feladata, hogy elindítsa ezt a boldog órát, és azt mindenki számára ismertessé tegye ... Amikor megérkezik, az ünnepélyes órává válik, egy óriási órával, amelynek következményei nemcsak a Krisztus Királyságának helyreállítása, hanem az is. a világ megnyugtatása. Imádkozunk lelkesebben, és másoktól is kérjük, hogy imádkozzanak a társadalom e nagyon kívánatos megnyugvásáért. —PÍPUS PIUS XI, Ubi Arcani dei Consilioi „A Krisztus békéjéről az ő birodalmában”, December 23, 1922

Oh! amikor minden városban és faluban hűen betartják az Úr törvényét, amikor a szent dolgok iránti tiszteletet tanúsítják, amikor a szentségeket gyakran látogatják, és a keresztény élet szertartásai teljesülnek, akkor bizonyára nem lesz többé szükség arra, hogy tovább dolgozzunk látni mindent helyreállítani a Krisztusban ... És akkor? Akkor végre mindenki számára világos lesz, hogy az egyháznak, amilyet Krisztus alapított, teljes és teljes szabadságot és függetlenséget kell élveznie minden idegen uralomtól… „Eltörik ellenségei fejét”, hogy mindenki tudd, „hogy Isten az egész föld királya”, „hogy a pogányok embernek tudják magukat”. Mindezt, tiszteletreméltó testvérek, rendíthetetlen hittel hisszük és várjuk. - POPE PIUS X, E Supremi, „Minden helyreállításáról” enciklika, 14, 6-7

A Most Szó teljes munkaidős szolgálat, amely
támogatásával folytatja.
Áldjon meg, és köszönöm. 

Markkal beutazni A Most Word,
kattintson az alábbi szalagra a Iratkozz fel.
Az Ön e-mail címét nem osztjuk meg senkivel.