Az irgalom és eretnekség vékony vonala - I. rész

 


IN
mindazok a viták, amelyek a legutóbbi római zsinat nyomán alakultak ki, a gyülekezés oka mintha teljesen elveszett volna. Témája: „A család lelkipásztori kihívásai az evangelizáció kontextusában”. Hogyan térít olyan családok, akiknek a lelkipásztori kihívásokkal kell szembenézniük a válások magas aránya, az egyedülálló anyák, a szekularizáció stb. miatt

Amit nagyon gyorsan megtanultunk (mivel néhány bíboros javaslatát a nyilvánosság tudomására hozták), az az, hogy van egy vékony vonal az irgalom és az eretnekség között.

A következő három részből álló sorozat célja, hogy ne csak visszatérjen a kérdés lényegéhez - a családok evangelizálásához napjainkban -, hanem ezt úgy, hogy előtérbe hozza azt az embert, aki valóban a viták középpontjában áll: Jézus Krisztust. Mert ezt a vékony vonalat senki sem járta jobban, mint Ő - és úgy tűnik, hogy Ferenc pápa ismét ezt az utat mutatja felénk.

El kell fújnunk a „sátán füstjét”, hogy egyértelműen azonosíthassuk ezt a keskeny, Krisztus vérében húzott vörös vonalat ... mert arra vagyunk hivatva, hogy járjuk magunkat.

 

I. RÉSZ - RADIKUS SZERETET

 

A HATÁROK LÖTÉSE

Uramként Jézus maga volt a törvény, mind a régi, mind az új szövetségek természetes törvényében, valamint erkölcsi törvényében megalapozta azt. Ő volt az „A szó húsból készült” és így bárhol járt, meghatározta azt az utat, amelyet nekünk is meg kell járnunk - minden lépést, minden szót, minden cselekedetet, amelyet térkőként helyezünk el.

Ezzel biztosak lehetünk benne, hogy benne vagyunk: annak, aki azt mondja, hogy benne tartózkodik, ugyanúgy kell járnia, ahogyan ő is. (1 János 2: 5-6)

Természetesen nem mondott ellent önmagának, hamis utat nyitott ellentétes szavára. De ahová járt, sokak számára botrányos volt, mivel nem értették, hogy a törvény teljes célja az beteljesedett a szeretetben. Érdemes megismételni:

A szeretet nem tesz rosszat a felebaráttal; ennélfogva a szeretet a törvény beteljesülése. (Róm 13:19)

Amit Jézus tanított nekünk, az az, hogy szeretete végtelen, hogy semmi, egyáltalán semmi, még a halál sem - lényegében mi a halálos bűn - elválaszthat minket szeretetétől. [1]vö. Róm 3-38 Azonban, bűn képes elválasztani minket az övétől kegyelem. Mert annak ellenére "Isten annyira szerette a világot" ez „Kegyelem által megmenekültél a hit által”. [2]vö Ef 2:8 És amitől megszabadultunk, az a bűn. [3]vö. Máté 1: 21

A híd az Ő szeretete és kegyelme között van kegyelem.

Ekkor Jézus életével, cselekedeteivel és szavaival kezdte zavarba hozni követőit azáltal, hogy feltárta a mérték kegyelméből ... milyen mértékben kegyelem kapnának, hogy visszaszerezzék az elesetteket és elveszetteket.

 

A botlási blokk

„Meghirdetjük keresztre feszített Krisztust, a zsidók botlását és a pogányoknak az ostobaságot.” - mondta Szent Pál. [4]1 Cor 1: 23 Akadály volt, mert ugyanaz az Isten, aki követelte, hogy Mózes vegye le a cipőjét szent földön, ugyanaz az Isten volt, aki a bűnösök otthonába ment. Ugyanaz az Úr, aki megtiltotta az izraelitáknak a tisztátalanok megérintését, ugyanaz az Úr volt, aki hagyta, hogy az ember megmossa a lábát. Ugyanaz az Isten, aki azt követelte, hogy a szombat legyen a pihenés napja, ugyanaz az Isten volt, aki ezen a napon fáradhatatlanul gyógyította a betegeket. És kijelentette:

A szombat az ember számára készült, nem az ember a szombatra. (Márk 2:27)

A törvény beteljesedése a szeretet. Így Jézus pontosan az volt, akit Simeon próféta mondott: ellentmondás jele -különösen azoknak, akik úgy gondolták, hogy az embert a törvény szolgálatára állították.

Nem értették, hogy Isten a meglepetések Istene, hogy Isten mindig új; Soha nem tagadja meg önmagát, soha nem mondja, hogy amit mondott, az rossz volt, soha, de mindig meglep minket ... —PÁNC FRANCIS, Homília, 13. október 2014. Vatikáni Rádió

… Meglep minket kegyelmével. Pápaságának kezdete óta Ferenc pápa is úgy látja, hogy egyesek az egyházunkban úgyszólván „törvénybe vannak zárva”. Ezért felteszi a kérdést:

Képes vagyok megérteni az idők jelei és hű legyél az Úr bennük megnyilvánuló hangjához? Ma ezeket a kérdéseket kellene feltennünk magunknak, és kérnünk kell az Úrtól egy olyan szívet, amely szereti a törvényt - mert a törvény Istené -, de imádja Isten meglepetéseit és azt a képességet is, hogy megértsük, hogy ez a szent törvény nem öncél. - Haza, 13. október 2014. Vatikáni Rádió

Sokak reakciója ma pontosan olyan, mint Krisztus idején: „Mi? Ilyenkor törvényellenesség nem a törvényt hangsúlyozza? Ha az emberek ilyen sötétségben vannak, akkor nem a bűnükre koncentrálsz? " A törvény által „megszállott” farizeusoknak úgy tűnik, hogy Jézus valójában eretnek. És igyekeztek bizonyítani.

Egyikük, a törvény tudósa tesztelte őt azzal, hogy megkérdezte: „Tanár, melyik parancsolat a törvényben a legnagyobb?” Azt mondta neki: „Szeresd az Urat, a te Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb és az első parancsolat. A második olyan, mint: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Az egész törvény és a próféták ettől a két parancsolattól függenek. ” (Máté 22: 35–40)

Amit Jézus elárult a vallástanárok előtt, az az, hogy a törvény szeretet nélkül (az igazság szeretet nélkül), önmagában is buktatóvá válik, főleg a bűnösök számára ...

 

IGAZSÁG A SZERETET SZOLGÁLATÁN

Így Jézus újra és újra folytatja a bűnösök elérését a legváratlanabb módon: elítélés nélkül.

Mert Isten nem azért küldte fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem azért, hogy a világ megmeneküljön általa. (János 3:17)

Ha a törvény célja a szeretet, akkor Jézus ezt a célt akarta kinyilatkoztatni megtestesült. Úgy jött hozzájuk, mint a szeretet arca, hogy vonz az evangéliumhoz ..., hogy a belső akarat és a szabad akarat válaszára kényszerítsék őket, hogy cserébe szeressék Őt. És erre a válaszra az a szó bűnbánat. Ha szereted az Urat, a te Istenedet és felebarátodat, mint te magad, akkor csak azokat a dolgokat válaszd, amelyek valójában szeretnek. Ez a igazság: megtanítani nekünk, hogyan kell szeretni. De Jézus tudta, hogy mindenekelőtt ezt kell tudnunk szeretünk.

Szeretünk, mert először szeretett minket. (1 János 4:19)

Ez az „első igazság” vezérelte tehát Ferenc pápa 21. századi evangelizációs elképzelésének tervét, amelyet az apostoli buzdításában részleteztek, Evangelii Gaudium.

A misszionárius stílusú lelkipásztori szolgálat nem megszállottja a ragaszkodó tanok sokaságának szétválasztott továbbadásáról. Amikor olyan pasztorális célt és missziós stílust fogadunk el, amely kivétel nélkül kivétel nélkül mindenkihez eljutna, akkor az üzenetnek a lényegre kell összpontosítania, arra, ami a legszebb, a legpompásabb, a legvonzóbb és egyben a legszükségesebb is. Az üzenet leegyszerűsödik, miközben semmit sem veszít mélységéből és igazságából, és így még erőteljesebb és meggyőzőbbé válik. -FERENC PÁPA, Evangelii Gaudium, n. 35.

Azok, akik nem zavarták magukat, hogy felfedezzék Ferenc szavainak szövegkörnyezetét (akik talán inkább a főcímek mellett döntöttek, mint a homíliák), azok elmulasztották az eretnekség és az irgalom közötti vékony vonal hogy még egyszer felkutatják. És az mi? Ez az igazság a szeretet szolgálatában áll. De a szerelemnek először meg kell állítania a vérzést, mielőtt meggyógyulhat okoz a seb balzsamjával.

És ez azt jelenti, hogy megérintjük egy másik sebét ...

* David Bowman Jézus és gyermeke alkotása.

 

 

 Támogatására van szükség a teljes idejű apostolkodáshoz.
Áldjon meg és köszönök!

 

Nyomtatásbarát, PDF és e-mail

Lábjegyzetek

Lábjegyzetek
1 vö. Róm 3-38
2 vö Ef 2:8
3 vö. Máté 1: 21
4 1 Cor 1: 23
Csatlakozik a következő témákhoz: HOME, Hit és erkölcsök és címkézett , , , , , , , , , , , , , , , , .

Hozzászólások lezárva.