OTT a múltban veszélyt jelentett az az „ezeréves” uralom, amelyet Szent János a Jelenésekben szó szerint a földön uralkodik - ahol Krisztus személyesen lakik személyesen egy világméretű politikai királyságban, vagy akár azt is, hogy a szentek globális helyzetbe kerülnek erő. Ebben a kérdésben az egyház egyértelmű volt:
Az Antikrisztus megtévesztése a világban már formálódni kezd, valahányszor azt állítják, hogy a történelemben megvalósítják azt a messiási reményt, amely a történelemen túl csak az eszkatológiai ítélet révén valósulhat meg. Az egyház elutasította a királyság e hamisításának még a módosított formáit is, hogy a millenarianizmus elnevezés alá kerüljön, különös tekintettel a világi messiásság „önmagában perverz” politikai formájára. -A katolikus egyház katekizmusa (CCC),n.676
Ennek a „világi messiásságnak” formáit láthattuk például a marxizmus és a kommunizmus ideológiáiban, ahol a diktátorok megpróbáltak olyan társadalmat létrehozni, ahol mindenki egyenlő: egyformán gazdag, egyformán kiváltságos, és sajnos, mint mindig kiderül, egyformán rabszolgaságban a kormánynak. Hasonlóképpen, az érem másik oldalán látjuk azt, amit Ferenc pápa „új zsarnokságnak” nevez, és amelynek során a kapitalizmus „új és kíméletlen álcát mutat be a pénz bálványimádásában és a valóban emberi célt nélkülöző személytelen gazdaság diktatúrájában”. (Még egyszer szeretném a lehető legtisztább szavakkal emelni a figyelmeztetést: ismét egy „önmagában perverz” geopolitikai-gazdasági „fenevad” felé tartunk - ezúttal, világszerte.)
olvasson tovább →